7 műemlék épület/együttes archív képeken
a Kököst Bereckkel összekötő útvonalon
1/7 Kökös - Unitárius templom (1976)
Minden jel arra mutat, hogy a 13. század végén, illetve a 14. század elején épülhetett a templom. A 17. század első felében megnagyobbították, szentélyét lebontották és a templomhajó szélességéhez igazították. 1954. November 22.-én a templom teljes berendezése leégett. 1962-ben elrendelték a templom eredeti formájában való helyreállítását és felvették az országos műemlékek közé.
kép forrása: Ion Stancu: Studiu de valorificare a monumentelor istorice - Judetul Covasna, 1976
2/7 Uzon - Református templom (1899)
"...Az ostromot látott ódon falak köridomú 250 lépés kiterjedésben körítik a templomot, s még most is 5-6 öl magasságban állanak...” – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868
Kép forrása: Potsa József, Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Háromszék vármegye, 1899
3/7 Uzon - Béldi-Mikes kastély (1932)
Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termek, a késő reneszánsz - 18. század - emléke.
Kép szerzője: Dr. Balogh Jolán, 1932
4/7 Csernáton - Református templom (1899)
„Ez egyháznak Felvidéken mindenüvé ellátszó tornya legmagasabb Háromszék minden tornyai közt, pedig az csak törpített kiadása a régi toronynak, mely Erdély legmagasabb tornya volt egykoron." – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868
Kép forrása: Potsa József, Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Háromszék vármegye, 1899
5/7 Kézdivásárhely - Történelmi központ (1899)
"A város középpontján van hosszukás négyszög piacza, ennek délnyugati szögletében a reformátusok csinos és terjedelmes temploma, s néhány csinos ház... Hanem a mi az idegent meglepi, az azon sajátságos és csakis a legrégibb székely városoknál (mint Sz.-Udvarhely) észlelhető épitési modor, miszerint minden udvar egyszersmind utcza is – vagy inkább sikátor – mely egy hátulsó utczával van összefüggésben. Az ily sikátorok sürün egymáshoz épült, többnyire földszinti házakkal vannak szegélyezve; ily udvar-utczák vannak mindenütt a piaczon és a város más részeiben is, és azért K.-Vásárhelynek népességéhez arányitva kiterejdése csekély." – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868
Kép forrása: Potsa József, Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Háromszék vármegye, 1899
6/7 Lemhény - Római katolikus templom (1960)
Lemhény római katolikus vártemploma középkori eredetű, Kézdialmás és Lemhény között a Szent Mihály-hegyen áll. A középkori templom összeomlott és 1510-ben újat kellett építeni helyette, 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak 2 bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben.
Kép forrása: -
7/7 Bereck - 19. századi lakóházak
"Bereczk egy 3000 lakost számláló mezővároska; népségének kétharmada székely, egyharmada nemegyesült oláh, kik csak a közelebbi időkben szaporodtak fel, többnyire oláhországi betelepülők által; a földbirtok azonban csaknem kizárólag székely kezeken van, az oláhok pásztorkodnak, s a nyarat a határszéli havasokon, a telet Törökországban töltik nyájaikkal; különben az itteni oláhság a szebb fajtáju közé tartozik, kiválóan a nők között igen sok csinos alak van. Kár, hogy az arczfestéssel korán elhervasztják természettől nyert szépségüket; öltözetük festői és sokban hasonlit a kovásznai oláhok öltözetéhez, a földig érő lombos fehér szárika (guba) oly kiegészitő része ez öltözéknek, hogy azt még nyárban is ritkán vetik le, s azért egy ily csoportot valami finnyás idegen utazó könnyen jegesmedvéknek nézhetne." – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868
Kép forrása: régi képeslap
